Gehry most tényleg nagyra tört

Pár nappal ezelőtt a The Guardian interjút készítettet a kortárs építésszel, Frank Gehry-vel. A riport apropóját a legenda legújabb alkotása, a new yorki 8 Spruce Street (hivatalosan Beekman Tower) adta, mivel a 82 éves építész 59 éves pályafutása során most először tervezett felhőkarcolót. Az épület a new yorki üzleti negyed szélén, a Brooklyn-híd közelében áll. Az építkezés 2006-ban kezdődött és idén februárban adták át az egyébként lakóépületként funkcionáló tornyot.

 Óriási számok jellemzik: 76 emeletes, 265 méter magas, az összterülete 9300 m2. 903 lakás van a Beekman Towerben, de ezeket nem eladásra, hanem kizárólag bérlésre szánták – 200 lakás már ki is van adva. Az épület földszintjén egy óvoda működik, néhány emeletet pedig a Downtown Hospital kapott meg, de beköltözni csak később fog a kórház. 

Lenyűgöző méretei mellett viszont sokkal inkább a Gehry-re nagyon jellemző hullámzó, örvénylő felszíne lesz az, ami Manhattan meghatározó épületévé teszi a felhőkarcolót. A vasbeton szerkezetet 10500 rozsdamentes acél lemezzel vonták körbe, ez az, ami dinamikussá teszi a 8 Spruce Street épületét, tényleg olyan mintha a szélben fodrozódna az épület fala. És nem csak a barokkos örvénylés miatt különleges a torony, hanem a színe miatt is. Az acéllemezek ugyanis a napfény és az ég hatására változtatják a színüket: egyszer sárga, egyszer ezüstös, néha pedig rózsaszín, éppen ezért tényleg nagyon változatos az épület.

"Michelangelo és Bernini lebegett a szemem előtt a tervezésnél. Az utóbbi években sokat gondoltam a művészetükre. Michelangelo lágyabb vonalakkal dolgozott, Bernini viszont keményebb. Lenyűgöz az építészeti kvalitásuk, ők inspiráltak a felhőkarcoló felületének tervezésekor.”

A Beekman Tower egyik oldala egyébként egyenes, ami elsőre furcsának tűnhet, de az interjúben Gehry erre is ad választ.

"Eredetileg mind a  négy oldalt hullámzó felülettel terveztem meg, de utána mondták, hogy az emberek 15%-a nem akar ráncos lakást. Ezért maradt végül az egyik oldal egyenes. Aztán elkezdték árulni a hullámos lakásokat, és azt kérték, csináljak még ilyeneket! Viszont akkorra már megszerettem az egyenes oldalt. Illetve az épülethez készített modellek, amiken még mind a négy oldal hullámos volt, egyértelművé tették, hogy egy ilyen felhőkarcoló egyszerűen túl erőszakos New York-hoz."

"A függönyfalat az összes hajlattal együtt ugyanabból az összegből hoztuk ki, mint az egyenes oldalt. Ehhez egy 3D-s programot fejlesztettünk ki. Az építkezések összköltségének 15%-át a tervmódosítások adják, mert az építészek 2D-s vázlatokat készítenek egy 3D-s épülethez, azokat pedig változtatáskor mindig újra és újra kell rajzolni. Mi 3D-ban modellezünk, így az épület egészét olyannak mutatják a tervek, amilyen tényleg lesz, és nincs szükség annyi változtatásra. Így a kereten belül tudunk maradni."

"Először titániumkülsőt terveztem, de egy ilyen méretű épületen az a vastagságú titánium, amit a korábbi munkáim esetében is használtam, megfizethetetlenné tette volna az építkezést." - A költségeket tovább csökkentette, hogy a felhőkarcoló tetején nincs semmi csúcsdísz. - "Először terveztem a tetejére valamit, eljátszottam a gondolattal, hogy van valami koronája az épületnek, de nagyon triviális lett. Nagyon erőltetetten akart valaminek tűnni, kiemelkedni. "
"Nem akarok száraz, fakó építészetet csinálni. Ha találkozol néhány new york-ival, mondjuk a közeli ír bárban, olyan dolgokat akarsz nekik mutatni, mint Bernini vagy Picasso, nem pedig valami dögunalmas, béna izét."

Nagy kérdés persze, hogy miért csak most nyílt lehetősége Gehry-nek felhőkarcolót tervezni a Nagy Almába. "New York gyönyörű város. De az épületeknek, csakúgy mint az embereknek, keményen kell küzdeniük az létükért." - utal Gehry az építészetet meghatározó gazdasági és pénzügyi keretekre. "Megkérdeztem egy befektetőt, mit jelent a new york-i építészetben a Frank Gehry név. Azt mondta, egy nagy semmit!"

Nyilván én nem vagyok befektető és másként látom a dolgokat, de óriási építésznek tartom Frank Gehry-t, és nagyon tisztelem a munkásságát. Úgy gondolom, a 20-21.század egyik legmeghatározóbb építésze.