Séták

Nemrég Bécsben volt szerencsém sétálgatni, ami mindig nagyon jó, de most nem a mindenki által agyonnézegetett kötelező turistalátványosságokat kerestem fel, hanem inkább a kevésbé ismert érdekességeket fotóztam le. Most ezekből mutatnék be egy válogatást. Az ősz megszépíti Bécset.


 Az első állomás a Kinsky-palota volt. Az érett barokk épület tervezője Johann Lucas von Hildebrandt volt a 18. században. Az egyszerű halandók részére is nyilvános termeit kiállítások bemutatására és műtárgy-árverezésekre használják.



 Építészeti szempontból a bejáratot keretező Atlas-figurák érdekesek. Ezek a görnyedt férfialakok a vállukon tartják az épület párkányzatát, ahogy a mitológiában is Atlas az eget támasztotta.


Ez a Ferstel-palota belső átriuma egy tetszetős szökőkúttal. Az épület a Nemzeti Bank használta sokáig, de volt Tőzsde is, meg kávéházat, üzleteket terveztek bele. Az átjáróban ma is boltok vannak.


 Ez az átjáró az üzletsorral és most visszafogott turistaforgalommal.


 A boltok kirakata néha igazán izgalmas szépségeket tár elénk. Mint például ez a színes lámpatojás. Like-olom!


A Kirche Am Hof sajnos a nem túl jól fotózható bécsi nevezetességek közé tartozik. Az utóbbi 4 évben nem láttam állványzat, daru vagy konténer nélkül. Viszont a barokk homlokzat így is tetszetős. Tessék csak megnézni az előugró-visszalépő síkok játékát! Elkövetője a Magyarországon is dolgozó Carlo Carlone volt. A homlokzat elemei közül az oromzat szobordíszei és a voluta-motívum tűnik fel első ránézésre is: ez egy Itáliából eredő barokk jellegzetesség. Az áthatolhatatlannak tűnő építkezés-karaván elbátortalanított attól, hogy megkíséreljem a templomba való behatolást, pedig belül a barokk részletek mellett román stílusú és gótikus elemei is vannak az épületnek.


Ez csak egy szabóságnak a cégére, megtetszett, lefotóztam. Bécsben valahogy sikerült megoldani, hogy a belváros egységesnek, kulturáltnak tűnjön. A homogén homlokzatok szépsége az ilyen apróságokon múlik.


Ez az Österreichische Nationalbibliothek bejárata a Josefplatz felől. Állományában majdnem 8 millió kötet (ebből 3 millió könyv) található, de kiállítva "csak" 200.000 irat látható. A mai épület szintén a barokk stílust reprezentálja, Johann Bernhard Fischer von Erlach volt az építész. A bejárat előtt II. József lovas szobra áll.


A Spanische Hofreitschule a bécsi lovaglóiskola intézménye - mint ahogy az közismert. A pacik a földszinti árkádívekben sziesztáznak. A lenti fotón a főszereplők.


Néhány pacisztárt épp az ottlétünkkor kísértek át a Hofburgba, ehhez egy keskeny utcát is át kellett szelniük. Segítségükre voltak azonban a rendőrök is, akik megkülönböztető mellényben, piros fényű jelzővel a kezükben állították meg a forgalmat a lovak kedvéért.



A Hofburg bejárata a Michaelerplatz-on a Graben felől. Na itt már tényleg sokan voltak.

A Raiffeisen Bank egyik legszebb bécsi épülete a Graben sarkán. Egy szép szecessziós épületet, a Looshaus-t alakítottak át, és bár a bank központi épülete a Duna-csatorna túloldalán, a Schwedenplatz-cal szemben van, ez a ház sokkal reprezentatívabb.


A közelebbi fotón a szecessziós részleteket is meg lehet figyelni. Az osztrákok szecesszióban amúgy is jók. 1909-ben Leopold Goldmann adott szabad kezet Adolf Loos-nak, hogy építsen üzleti ügyeinek egy letisztult épületet, ez lett a végeredmény. Sajnos 1944-ben bombatalálatot kapott a Looshaus, de 3 évvel később az osztrák műemlékvédelmi intézet helyreállította.


Visszatekintés a Hofburg bejáratára.


Kihagyhatatlan: távolról így néz ki a Stephansdom.


Közelebbről pedig így. A homlokzat középső részén a falba mélyítve még a románkorból származó szobrokat látható.


A legtöbb város közepére épített gótikus katedrálishoz hasonlóan a Stephansdom sem túl jól fotózható. Még ez a szög tűnt a legelviselhetőbbnek. Itt már a szép gótikus részletek is megfigyelhetők: rózsaablak, mérműves díszítés.


Ez pedig nagyon extra: a templom homlokzatának bal alsó részén két vasdarabot láthatunk. Ezek szolgáltak a középkorban a hosszmértékek megállapítására, ha kereskedni akartak az emberek. A 12-13. században nyilván nem rendelkezett mindenki mérőeszközökkel. Viszont volt egy univerzális vasdarab a város leglátogatottabb épületénél, a templom bejárata mellett, szóval nem volt nagy strapa egyezségre jutni.


Az egész világon - szerencsére - egyre népszerűbbek a függőleges kertek, a lényege, hogy helyhiány miatt függőleges irányban  alakítják ki a növényágyást. Itt egy érdekes megoldást bemutató bécsi társasházat láthatunk. Nagyon érdekes lehet egy ilyen házban élni.

1 megjegyzés :