Pedagógus-nap van, juhé! Ennek illusztrálásra egy Waldmüller-képet választottam: Az iskola után. Waldmüller a biedermeier képviselője volt, érzelgős képei mégis egyfajta megható álomvilágot ábrázolnak.
A "kicsengetés" után az igazgató még valami megjegyezni/megszívlelnivalót mond a diákoknak, akiket láthatólag már hidegen hagynak a hozzájuk már csak foszlányokban eljutó szavak. Mindennel foglalkoznak - cseverésznek, játszanak, kalapjukat a magasba dobják -, de eszük ágában sincs már a sulival foglalkozni, a tanításnak (mára) vége. Ugyanakkor a tanár kénytelen rendületlenül hinni abban, hogy a falra hányt borsónak is van csíratermő képessége. Vidám jelenet.
 |
| Ferdinand Georg Waldmüller: Az iskola után, 1841 |
És mert nagyon szeretem a bazsarózsát, íme egy másik festmény Waldmüllertől.
 |
| Ferdinand Georg Waldmüller: Rózsák vázában, 1831 |
