A Műegyetem és a Corvinus szemben bár áll egymással, mindkettő elég szép látvány nyújt a Duna partjáról. Legutóbbi sétám alkalmával a budai oldalon járkáltam fagyira várva - pisztáciára hiába -, akkor készült a fotó. Eszembe jutott, hogy annak idején, amikor elkészült, mennyi izgalmat okozott (lehet, hogy csak nekem) a Corvinus új épületének homlokzatára készített Jovánovics-szobor.
A Corvinus képzéseit nem tartom sokra, de az új épülete kétség kívül nagyon menő. Nem csak modern, de nagyon érdekes kis apróságok, ötletes megoldások egészítik ki: LED-homlokzat, óra. Meg hát az ominózus szobor. Mert az alkotó tudatosan annak nevezi, architektonikus elemeitől függetlenül.
Jovánovics György Az épülés szelleme című szobra 2009-ben készült, 33 méteres nagyságával a Szabadság-szobor után a 2. legnagyobb köztéri plasztika Magyarországon. (Állítólag. Ennek nem néztem utána.) Fehérre festett acéldarabjai konstruktivista szellemben lettek egymáshoz rendelve. Formáival nekem az egyetem tudást szelektáló, rendszerező szerepét jelképezi. A kis kockák, téglatestek tudatos válogatás és elhelyezés után kerülnek a helyükre a gerendák és oszlopok között. Fehér színével tényleg kiemelkedik a drapp homlokzatból, így pedig valóban betölti a "jel" funkcióját is. Nagyon tetszett annak idején, hogy a corvinusosok is érdeklődtek a mű iránt, meg akarták fejteni.
„Az egyetem számára készült alkotással határozott célom volt, hogy művészi alkotásként és architektúraként egyaránt értelmezhető legyen. Számomra az egyetem az oktatás és tanulás színhelye, s mint olyan, a megőrzést, a rendszert, az átláthatóságot, egy magasrendű egyszerűséget szimbolizál. Ennek lenyomata az elkészült szobor is, amely impozáns méretei ellenére a súlytalanság látszatát kelti” - nyilatkozta korábban művéről Jovánovics György.
Így a szintén modern Bálnával együtt elég jól néz ki.
Állítólag télen nagyon kell vigyázni, mert a szobor tetejéről nagyobb darabokban hullik le a hó. A művészet veszélyes!
Még több fotó itt.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése