Annyira jó volt ma hazajönni! A kerítés mellett már virágoznak az aranyeső bokrok, a fű szuperzöld és a mini japán tulipánfa is prezentálta első rózsaszín kis bimbóját. A tavasz igazán élvezhető évszak! És hát a művészet számára is remek témát jelent. A japán tulipánfáról jutott eszembe, hogy az agyonnézegett Monet meg Szinyei-képek helyett most inkább a varázslatos japán kultúra kerülne előtérbe. Japánban ugyanis a tavasz ünnep.
Utagawa Hiroshige metszetei is a japán ukijo-e-k csoportjába tartoznak: a cseresznyefát nem csak megfesteni lehet, hanem megfaragni is, hogy életképeket ábrázoló fametszetek dúcaként alkalmazzuk. Művei a posztimpresszionistákra is nagy hatást gyakoroltak, erre rögtön itt egy példa.
 |
jobbra: Vincent Van Gogh másolata Hiroshige képéről
 |
| Hiroshige: Fuji-sorozat, Nr. 7. |
 |
| Hiroshige: Virágzó mandulafa |
 |
| Hiroshige: Edo száz híres látképe |
 |
| Hiroshige: Cseresznyefa |
 |
| Hiroshige: Híd |
 |
| Hiroshige: Február (Edo száz híres látképe-sorozat) |
 |
| Hiroshige: Fehér cseresznye |
 |
| Hiroshige: Lilaakác |
A japán művészet valószínűleg legismertebb alakja Katsushika Hokusai. Nagyjából 40.000 képe ismert, könyveket is írt, mégis nyomorban élt szinte egész életében. A Fuji-hegy látképei mellett a növények, a természet is nagyon érdekelték, ugyanúgy mint Claude Monet-t, akinek egy Hokusai-metszet is volt a birtokában.
 | |
| Katsushika Hokusai: A Fuji-hegy a virágzó cseresznyefákon túl |
 |
| Hokusai: Tengelice és cseresznyefa |
 |
| Hokusai: Mákvirág és sárga lepke |
 |
| Hokusai: Hibiszkusz és veréb |
A képek mellé haiku is dukál:
Macuo Basó (1644-1694)
Tavaszi képecskék
Virágzanak a szilvafák.
A Nap aranypalástban
a hegy ormára hág.
Tavasz (részlet)
Ez már a tavasz?
Nevenincs szép hegyeket
lágy pára burkol!
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése